Megint csúnyán eltűntünk,de azért élünk még.(hehehe...)
Szóval,mint azt a cím is mutatja,agilitybe vágtuk a fejszénket.Ez olyan ritka fajta növény,ami csak úgy hirtelen kinő a lovarda homokjából különböző formákban egy-egy edzés erejéig.
Szóval,először én jártam edzésekre,majd később Álmos is elkezdte.
Miután mindenki utánanézett,hogy mi az az agility,majd kellőképp kiröhögte magát,amint elképzelte,hogy egyedül,kutya nélkül rohangálok a pályán,akkor elmesélem az elejétől:
Szóval az úgy volt,hogy volt egyszer nekünk egy kutyás-sütős hókamókánk,ahol összeismerkedtem BeeDórival,aki felajánlott nekem egy kölcsönkutyát,miután megtárgyaltuk,hogy nagyon hasonlítunk ezzel a blökivel.Mind a kettőnknek egy oka van,hogy nem járunk agizni.Az ő gazdái egy idősödő házaspár,akik nem akarnak/tudnak úgy foglalkozni vele.Nekem pedig nincs hozzá kutyám.Ez a két probléma kecsesen állon vágta egymást és a ko-zott okok között (ez a három szó nagyon vicces így egymás mellett-gondoltam,felhívom rá azok figyelmét is,akik nem vették volna észre :D ) filmszerűen futottunk Foltossal a fedett lovardába.
Ő itt Foltos
Itt mi
Első edzésemet egy rövid,ám velős beszámolóval meséltem el: "-Gyere Foltos,kúszikkúszikkúsziiik!-majd egy laza csuklómozdulattal ledobtam a kutyát a labdával."
Aztán (mivel egy lusta dög vagyok),arra gondoltam,mi lenne,ha kivinném magammal Álmost az edzésekre.Oda is,meg vissza is sétálok úgy is,legalább le lenne mozgatva és nem kéne még edzés után vele is lófrálnom.Így hát,a következőre Álm is kifáradt velünk.Majd amíg Folt pihizett,B megkérdezte,nem játszunk-e egyet Álmmal is.Szóval,így kezdődött.Két dologra jöttem rá:hogy Álmnak tetszik az agility és hogy ha másik kutyával dolgozom előtte,akkor még jobban tetszik neki,ha utána őt veszem elő.
Szóval,először csak kúszni tanultunk
Aztán jött pár akadály
Aztán ezt fokoztuk egészen odáig,hogy már egy minipályát is tudunk csinálni(ha Álmos is nagyon akarja és nem vagyok én sem túl csökött épp ).
Itt épphogy nem estem pofára.Hurrá nekem!
Épphogy nem halok meg
Talán már egy fokkal jobb...
Franciakezdemény,Álm pedig szarik a feladatra
Ééééés ott a franciaa! ^^,
Szóval hát,alakulgatunk,kéremszépen.Muszáj kezdenünk magunkkal valamit.Legalábbis én így gondolom,Álmos meg hát...így járt.
Jaaa és készülünk az E/1-es engedelmes vizsgára.Április 14.-én esedékes.Jelenleg itt tartunk:
Egy csomó programtervezet született már a tavaszra...Remélhetőleg minél többet sikerül megvalósítani belőle.
De ez egy másik történet lesz. :)
2012. február 29., szerda
2011. december 28., szerda
2011. december 13., kedd
Menhelynapló
Tegnap kaptam a fülest,miszerint egyik ismerősöm meglátogatja a szerelmét.Így hát kapva kaptam az alkalmon,hogy vele tartsak a Szőke Hercegemmel,miután párom lelépett dolgozni.Hogy ez így bonyolult?Miért lenne ez így bonyolult??De ha muszáj,a gyengébbek kedvéért elmagyarázom...
Szóval,ismerősöm és a szerelme:
Szőke Hercegem és a Párom:
Személyeskedés miatti rágalom ellen inkább nem nevezem meg,hogy ki kicsoda a képeken,döntsön mindenki,ahogy akar.
Szóval tehát,sétáltunk egy laza két és fél-három órát így kettecskén.Mondhatni,duplarandiztunk.Fúúú!Hát most esik le!Életemben először:randiztam!De jó nekem! ^^,
De nem csak andalogtunk ám!Ismerősünket,(a továbbiakban S.)megtanítottam rá,hogy kell egy igazi pörgős csaj nyelvén kommunikálni.Egész jól ráéreztek egymásra a séta végére.Szóval jutalomból még vacsizni is elvitte a csajszit. :)
Álmmal a mi kapcsolatunk már túl van az ilyen fúú,de andalgós időszakon,így hát ő mutatta be az ideális pasiviselkedést:
így kell figyelni anyára ahhoz,hogy anyának megfeleljen:
Időközben ránksötétedett rendesen,olyan volt,mintha éjjel értünk volna már haza.Szőke azóta csak úgy horkol. :)
Tehát,mondhatjuk,hogy a bejegyzésben szereplő személyek jól érezték magukat a mai nap folyamán.(Remélhetőleg a párom is :D )
ÉS ha már menhely,nem zárhatom a bejegyzést nélküle:
!BONI!
Gazdit keres(még mindig,igen) Boni,az 5-6 év körüli iv. kan jagdterrier kutya!Boni egy igazi bonsaitestőr,a kedves gazdi kenyérre kenheti,békeidőben őt,akció után pedig az ellenséget.Szuper választás egykekutyának!
Szóval,ismerősöm és a szerelme:
Szőke Hercegem és a Párom:
Személyeskedés miatti rágalom ellen inkább nem nevezem meg,hogy ki kicsoda a képeken,döntsön mindenki,ahogy akar.
Szóval tehát,sétáltunk egy laza két és fél-három órát így kettecskén.Mondhatni,duplarandiztunk.Fúúú!Hát most esik le!Életemben először:randiztam!De jó nekem! ^^,
De nem csak andalogtunk ám!Ismerősünket,(a továbbiakban S.)megtanítottam rá,hogy kell egy igazi pörgős csaj nyelvén kommunikálni.Egész jól ráéreztek egymásra a séta végére.Szóval jutalomból még vacsizni is elvitte a csajszit. :)
Álmmal a mi kapcsolatunk már túl van az ilyen fúú,de andalgós időszakon,így hát ő mutatta be az ideális pasiviselkedést:
így kell figyelni anyára ahhoz,hogy anyának megfeleljen:
Időközben ránksötétedett rendesen,olyan volt,mintha éjjel értünk volna már haza.Szőke azóta csak úgy horkol. :)
Tehát,mondhatjuk,hogy a bejegyzésben szereplő személyek jól érezték magukat a mai nap folyamán.(Remélhetőleg a párom is :D )
ÉS ha már menhely,nem zárhatom a bejegyzést nélküle:
!BONI!
Gazdit keres(még mindig,igen) Boni,az 5-6 év körüli iv. kan jagdterrier kutya!Boni egy igazi bonsaitestőr,a kedves gazdi kenyérre kenheti,békeidőben őt,akció után pedig az ellenséget.Szuper választás egykekutyának!
2011. december 10., szombat
Jólfésült és morcos
Most egy minden kutyagazdit körüllengő (néhol-pl engem-szó szerint is)problémát dobok fel,amitől kihullik(milyen stílusos,itt már úgyis mindegy-jeligére) a hajam immáron 4. éve,évente 2X: vedlésidőszak.Sőt,VEDLÉSIDŐSZAK!VED-LÉS-I-DŐ-SZAK!!!Első kérdésem: Hát ki az az idióta baromállat,aki ezt kitalálta?!Miért nem jó annak a szerencsétlen kutyának ugyanaz a bunda?Még emberekből is csak a tehetősebbek tarthatnak pár darabot.Mondom,párat!Nem évente cserélik!KÉTSZER!!
(Bocsánat,az idegszálaim...nos...én is vedlek,csak én azokat,úgy érzem...)
Másik kérdésem: Miért,ismétlem,MIÉRT az én kutyám az,akiből 60X annyi szőr jön ki egy vedlésidőszak alatt,mint amennyi szőr összesen van rajta?Ezt kicsit igazságtalannak érzem...Értem én,hogy ez is egy fajta kivételezés,és egy telhetetlen dög vagyok,de jobban értékelném egy picit,ha mondjuk több kaja lenne a hűtőmben,mint másoknak(najó,ezt a testalkatom még jobban megsínylené,mint a jelen állapotokat :D ),vagy a pénztárcám lenne vastagabb kicsit,mint az átlag...na jó,annyira,mint az átlag.Látjátok,nem vagyok olyan telhetetlen.(Tudjátok,"Kedves Jézuska!Idén is ugyanazt kérem,mint tavaly: dagadó pénztárcát és vékony alakot!De kérlek,idén ne keverd össze a kettőt" :D )
Harmadik:Mindenki kutyája utálja a fésülködést?Mármint,értem én,teljesen világos,hogy Álmos pasi,szóval nem rajong annyira a szépségápolásért,mint a fürdés,karomvágás és fésülés,de azért az a hattyú halála,amit lead ilyenkor...Kicsit erősnek érzem.Értem én,hogy egy állatkínzó dög vagyok,na de akkor is...Még a végén én érzem utolsó cafatnak magam,miközben a szőnyegen kúszva,könnyeimet törölgetve próbálok a kegyeibe férkőzni egy-egy fésűhúzás után.(Na,ennyit a hős gazdi-szerepről...)
Most nézzétek ezt a fejet!!
(elnézést,telefonos ratyiminőség)
Najó,asszem,kibalhéztam magam.A következő fésülésig.Kiírtam magamból,meggyógyultam. :)
Elnézést,amiért ez a bejegyzés ilyen szőrszálhasogató lett.(soha,soha nem szabad éjjel blogot írnom...bocsánat.utólag is elnézést,akinek fizikai fájdalmat okozott...)
és egy darab Álmosból:
(remélem,azért volt,aki egy adag kakit várt... :D )
Most pedig megyek és lelövöm magam.Vagy megfésülködöm.Már nem vagyok biztos benne,melyik a rosszabb... :D
(Bocsánat,az idegszálaim...nos...én is vedlek,csak én azokat,úgy érzem...)
Másik kérdésem: Miért,ismétlem,MIÉRT az én kutyám az,akiből 60X annyi szőr jön ki egy vedlésidőszak alatt,mint amennyi szőr összesen van rajta?Ezt kicsit igazságtalannak érzem...Értem én,hogy ez is egy fajta kivételezés,és egy telhetetlen dög vagyok,de jobban értékelném egy picit,ha mondjuk több kaja lenne a hűtőmben,mint másoknak(najó,ezt a testalkatom még jobban megsínylené,mint a jelen állapotokat :D ),vagy a pénztárcám lenne vastagabb kicsit,mint az átlag...na jó,annyira,mint az átlag.Látjátok,nem vagyok olyan telhetetlen.(Tudjátok,"Kedves Jézuska!Idén is ugyanazt kérem,mint tavaly: dagadó pénztárcát és vékony alakot!De kérlek,idén ne keverd össze a kettőt" :D )
Harmadik:Mindenki kutyája utálja a fésülködést?Mármint,értem én,teljesen világos,hogy Álmos pasi,szóval nem rajong annyira a szépségápolásért,mint a fürdés,karomvágás és fésülés,de azért az a hattyú halála,amit lead ilyenkor...Kicsit erősnek érzem.Értem én,hogy egy állatkínzó dög vagyok,na de akkor is...Még a végén én érzem utolsó cafatnak magam,miközben a szőnyegen kúszva,könnyeimet törölgetve próbálok a kegyeibe férkőzni egy-egy fésűhúzás után.(Na,ennyit a hős gazdi-szerepről...)
Most nézzétek ezt a fejet!!
(elnézést,telefonos ratyiminőség)
Najó,asszem,kibalhéztam magam.A következő fésülésig.Kiírtam magamból,meggyógyultam. :)
Elnézést,amiért ez a bejegyzés ilyen szőrszálhasogató lett.(soha,soha nem szabad éjjel blogot írnom...bocsánat.utólag is elnézést,akinek fizikai fájdalmat okozott...)
és egy darab Álmosból:
(remélem,azért volt,aki egy adag kakit várt... :D )
Most pedig megyek és lelövöm magam.Vagy megfésülködöm.Már nem vagyok biztos benne,melyik a rosszabb... :D
2011. december 6., kedd
Mikulás
Nagyon boldog mikulást kívánunk minden kedves olvasónknak! :)
Ma Álmos is találkozott a Mikulás bácsival,aki egy kis fülvakargatás közben meghallgatta a kívánságait,majd adott egy szaloncukrot az Ebnek,mert úgy döntött,jó kutyus volt ebben az évben. :)
Ma Álmos is találkozott a Mikulás bácsival,aki egy kis fülvakargatás közben meghallgatta a kívánságait,majd adott egy szaloncukrot az Ebnek,mert úgy döntött,jó kutyus volt ebben az évben. :)
Karakterteszt
Szeptember 10.-én (igen,most nektek pótolok,mesélek,magamnak meg nosztalgiázom... :D ) Az Országos Collie,Sheltie Baráti Egyesület megszervezte a KARAKTERTESZT nevű programot,amire bármilyen korú,nemű,fajtájú blökivel lehetett nevezni.Hát,miért is ne,jó programnak tűnik címmel nekivágtunk mi,a három grácia a fkf-ról,Arcusék,Mokáék és mi. :)
Meglepően sok kutya-gazdi páros gyűlt össze szerintem,főleg,hogy ez a rendezvény most Győrben volt,nem Pesten és környékén.Természetesen azért én ennek nagyon örültem. :)
Szóval,maga a karakterteszt különböző feladatokból összerakott pályát takart,ahol a kutya teljesítményét figyelvén pontozták a teljesítményt.Kezdődött az egész azzal,hogy mekkora nyomást visel el a kutya,mekkora tömeget,főleg idegen emberektől.Álmost kicsit feszélyezte,hogy egy elég szűk körbe zárták be az emberek,szóval a fenekénél kicsit rá kellett állnom,hogy ne tolasson ki,de megértem,én sem éreztem volna jól magam egy olyan körben,ahol ekkora helyem van...De jól viselte és ez volt a lényeg. :)
Aztán különböző hirtelen,ám a hétköznapi életben gyakran előforduló helyzetekbe vitték a kutyát,például az esernyős emberek,az idős,"kutyára rácuppanós" emberek,gyerekjátékok,amik hangosak,vagy nagyok és zörgősek,másik kutyák,stb...
Voltak zörgős,hangos feladatok is,például zenélő gyerekjáték,síp(az engem jobban zavart szerintem,mint Álmost :D ),valami zörgővel-valószínűleg kaviccsal-töltött üvegeket dobtak Álmi mellé...
Egy letakart dobozból húztak ki egy zörgős üveget,mikor épp elsétált mellette a blöki
Két agilityakadályt is beraktak...
Majd Álmos kedvence,a 'vadászd le a ketrec alatt meglapuló virslit' :D Egész ügyesen csinálta,csak szegényem kicsit nagyobb fejjel rendelkezik,mint amire ez a feladat tervezve volt,főleg,hogy a colliek pl a hosszú orrukkal ugye szinte bárhova befértek,úgyhogy eleinte csak pislogott és aktívan nyáladzott,de végül ráérzett a dologra. :D
Egyébként Álm olyan ügyeske volt ezen a teszten,hogy büszkén jelentem be:
5 kitűnővel végző kutyából az egyik ő volt! ^^,
Szóval kitűnő kutyusom van,aki teljesen megfelel a társasági normáknak és a közös együttélésnek. :) Büszkül ám az anyai szívem! :)
És,bár ez nem Álmossal kapcsolatos,de meg kell osztanom:
Életemben először ezen a karakterteszten láttam élőben vérebet.Hát,azóta végem van...Szerelem volt első látásra!Egyszer biztos,hogy lesz egy vérebem! :)
és akkor pár kép:
Móka feje :D
Meglepően sok kutya-gazdi páros gyűlt össze szerintem,főleg,hogy ez a rendezvény most Győrben volt,nem Pesten és környékén.Természetesen azért én ennek nagyon örültem. :)
Szóval,maga a karakterteszt különböző feladatokból összerakott pályát takart,ahol a kutya teljesítményét figyelvén pontozták a teljesítményt.Kezdődött az egész azzal,hogy mekkora nyomást visel el a kutya,mekkora tömeget,főleg idegen emberektől.Álmost kicsit feszélyezte,hogy egy elég szűk körbe zárták be az emberek,szóval a fenekénél kicsit rá kellett állnom,hogy ne tolasson ki,de megértem,én sem éreztem volna jól magam egy olyan körben,ahol ekkora helyem van...De jól viselte és ez volt a lényeg. :)
Aztán különböző hirtelen,ám a hétköznapi életben gyakran előforduló helyzetekbe vitték a kutyát,például az esernyős emberek,az idős,"kutyára rácuppanós" emberek,gyerekjátékok,amik hangosak,vagy nagyok és zörgősek,másik kutyák,stb...
Voltak zörgős,hangos feladatok is,például zenélő gyerekjáték,síp(az engem jobban zavart szerintem,mint Álmost :D ),valami zörgővel-valószínűleg kaviccsal-töltött üvegeket dobtak Álmi mellé...
Egy letakart dobozból húztak ki egy zörgős üveget,mikor épp elsétált mellette a blöki
Két agilityakadályt is beraktak...
Majd Álmos kedvence,a 'vadászd le a ketrec alatt meglapuló virslit' :D Egész ügyesen csinálta,csak szegényem kicsit nagyobb fejjel rendelkezik,mint amire ez a feladat tervezve volt,főleg,hogy a colliek pl a hosszú orrukkal ugye szinte bárhova befértek,úgyhogy eleinte csak pislogott és aktívan nyáladzott,de végül ráérzett a dologra. :D
Egyébként Álm olyan ügyeske volt ezen a teszten,hogy büszkén jelentem be:
5 kitűnővel végző kutyából az egyik ő volt! ^^,
Szóval kitűnő kutyusom van,aki teljesen megfelel a társasági normáknak és a közös együttélésnek. :) Büszkül ám az anyai szívem! :)
És,bár ez nem Álmossal kapcsolatos,de meg kell osztanom:
Életemben először ezen a karakterteszten láttam élőben vérebet.Hát,azóta végem van...Szerelem volt első látásra!Egyszer biztos,hogy lesz egy vérebem! :)
és akkor pár kép:
Móka feje :D
2011. szeptember 20., kedd
Együttélés
Együttélés/összeköltözés/összebútorozás/egy fedél alá kerülés...mondhatjuk akárhogy,mindegyik kifejezés egyet jelent:rohadt nagy problémákat.Amiket bizony elég nehéz maradéktalanul kiküszöbölni.Hiszen hányszor hallottuk már,hogy mennyien megpróbálták és csak töredékük jutott át a nehézségeken és élnek a mai napig is boldogan együtt.És azokat még nem is említettük,akik később buktak bele...mikor már azt hitték,hogy minden klappol,egyszer csak puff...már el is múlt a köd és kiélesedtek a hibák.
Először én is csak úgy beleugrottam.Peerszeee,mit nekem ez az egész,hát tök buli lesz,nálunk egy fia probléma sem lesz,de ha meg mégis,nagylány vagyok,megoldok bármit.
Nos,gondolkodás nélkül,hülyén beleugrottam,bevallom.És mint ahogy az lenni szokott a hülye döntéseknél,hát,nagyon nem úgy alakult,mint ahogy én ezt elképzeltem.
Az eleje nagyon őőő...izgalmas volt.Az az újszerű érzés,az,hogy megváltozik az egész napod,hogy függsz valakitől...Ez marha jól hangzik,de ugyanakkor néha nagyon nehéz béklyóként is tud lógni az ember nyakán.A folyamatos kötöttség,a megfelelni akarás a saját-,és az elvárások a másik részről.Szörnyen nehéz.Az ember egyszer csak azt veszi észre,hogy belefáradt az egészbe.Egyszer csak semmi mást nem akar,csak visszakapni a régi kis életét.Ahol a maga ura volt,azt csinált amit és úgy,ahogy akarta.Sokan ilyenkor nem is csinálják tovább,feladják és hagyják az egészet elúszni.Hiba?Nem hiba?Ezt senki nem döntheti el.De talán jobb is,hogy vége annak,amit ilyen hamar feladnak.
Mert ha az ember megpróbálja túlélni az elfásult időszakot,megadja magának és a másiknak is a lehetőséget arra,hogy beletanuljon ebbe a helyzetbe,na,akkor élheti át az új csodát,ennek az egész együttélési mizériának a lényegét.Amikor tényleg a másikért cselekszel,önzetlenül és ezt is kapod vissza.Amikor a te és ő-ből,két külön személyből MI lesz.Ez az,amit nem fednek a szavak,akik nem élték/élik át,azok nem tudhatják teljesen,miről pötyög itt most ez a hülye.Bízom benne,hogy megtudják majd.
És hogy miért is írok én ide ilyeneket?
Mert immáron 4 éve élünk szimbiózisban ezzel a hülyével.
Szeretlek,Nyunyez! <3
Először én is csak úgy beleugrottam.Peerszeee,mit nekem ez az egész,hát tök buli lesz,nálunk egy fia probléma sem lesz,de ha meg mégis,nagylány vagyok,megoldok bármit.
Nos,gondolkodás nélkül,hülyén beleugrottam,bevallom.És mint ahogy az lenni szokott a hülye döntéseknél,hát,nagyon nem úgy alakult,mint ahogy én ezt elképzeltem.
Az eleje nagyon őőő...izgalmas volt.Az az újszerű érzés,az,hogy megváltozik az egész napod,hogy függsz valakitől...Ez marha jól hangzik,de ugyanakkor néha nagyon nehéz béklyóként is tud lógni az ember nyakán.A folyamatos kötöttség,a megfelelni akarás a saját-,és az elvárások a másik részről.Szörnyen nehéz.Az ember egyszer csak azt veszi észre,hogy belefáradt az egészbe.Egyszer csak semmi mást nem akar,csak visszakapni a régi kis életét.Ahol a maga ura volt,azt csinált amit és úgy,ahogy akarta.Sokan ilyenkor nem is csinálják tovább,feladják és hagyják az egészet elúszni.Hiba?Nem hiba?Ezt senki nem döntheti el.De talán jobb is,hogy vége annak,amit ilyen hamar feladnak.
Mert ha az ember megpróbálja túlélni az elfásult időszakot,megadja magának és a másiknak is a lehetőséget arra,hogy beletanuljon ebbe a helyzetbe,na,akkor élheti át az új csodát,ennek az egész együttélési mizériának a lényegét.Amikor tényleg a másikért cselekszel,önzetlenül és ezt is kapod vissza.Amikor a te és ő-ből,két külön személyből MI lesz.Ez az,amit nem fednek a szavak,akik nem élték/élik át,azok nem tudhatják teljesen,miről pötyög itt most ez a hülye.Bízom benne,hogy megtudják majd.
És hogy miért is írok én ide ilyeneket?
Mert immáron 4 éve élünk szimbiózisban ezzel a hülyével.
Szeretlek,Nyunyez! <3
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)