Tehát,voltunk hó elején Cseszneken kirándulni a három sráccal.Egy élmény volt,elmesélve fele olyan jó sem lesz,mint volt. :D
Kezdődött úgy,hogy akkor menjünk fel a várba,mert az milyen jó séta lesz.Parkolóban kocsi lent hagy,majd nekiindul.Pórázon indultunk,mondván,úgy is el lehet majd engedni,amíg baktatunk fel.
Hát gyerekek,nagyon ciki,de lószarnyi út sem volt a parkoló és a vár között.Léptem kettőt,mire felfogtam volna,hogy sétálok,már adták a jegyeket! :D
Persze már az ajtóban,amíg a fiúk jegyeket vettek,én bekattantam és fotókért sikoltottam.
Kapus fénykép:
Aztán lemásztunk a szikláról,majd máris másért sikoltottam:
ugyanis a hátam mögött közben becsekkolt egy hegyibari.Amiről a srácok elfelejtettek szólni,hogy mögöttem van...és természetesen Álmost sem zavarta...
Kábé 10 percet haldokoltam még,mire végre továbbindultunk,és innentől a várban töltött időről meséljenek a képek.Álm úgy gondolta,hogy ő igazából pont jó lenne várúrnak.Ezt sok helyen leellenőrizte,hogy tényleg minden szituban beválna-e,azt döntsétek el ti:
a vár egyfajta szerepjáték-kényszert dobott ránk,így mindenféle alakos képet alkottunk
hungarista kutya:
Szinte minden kőnél,minden pózban fotózkodtunk,a végén már csak azért,mert azon is lehetett röhögni. :D
Álmos is élvezte,pláne a kilátást,amitől,megmondom őszintén,mindig enyhe szívrohamot kaptam,amikor felállt két lábra és kikukkolt a mélybe... -.-'
Tehát vár megvolt,pipa,első számú kajálás pipa,most akkor mi legyen?Nem mehetünk még haza,Álmos nem fáradt el.Hova menjünk?ama szuper ötletemre,miszerint olyan helyre,ahol el tudom engedni,hadd fusson,fél órás ide-oda autózásban lett részem,miközben egy cseppet sem jutottunk előrébb.Olyannyira nem,hogy végül a vár parkolójában lévő(igenigen,onnan indultunk :D ) mézet és parkolójegxyet áruló néni mesélt a Kőmosó-szurdokról,hogy az milyen szép,és egy kis útbaigazítás után neki is indultunk.Majd még egyszer,meg még egyszer,meg még egyszer...de a negyedik nekifutásra végre sikerült belőni,azt a kábé 20 centis bevágást a bozótban,szorosan egy kerítés mellett... :D Állítólag tanösvény.Végül is,biztosan szuperül meg lehetett róla figyelni a dínókat. :D De mi akkor is végig megyünk rajta!
Engem kábé 2 perc után megingatott eme hitemben az elém leereszkedő pók,mikortól is 5 percen át csapkodtam magam párom mellkasához,hogy ha kell,rajta keresztül fogok innen menekülni,ugyanis szentül hittem,az a pók engem nézett...egészen addig,amíg a hisztim közepette drága Sofőrünk egy husánggal le nem csapta.Valahol itt kezdődhetett,hogy átváltottunk városi emberből vadba és nekiálltunk meghódítani az erdőt.
okosan hátul maradtam (figyeljétek,Álmos hogy oson a sorban :D )
valószínűleg még a tanösvény idejéből itt maradt őskori csúzli(naigen,valami kellett a tolakodóbb dínók ellen is :D )
Itt van a kutya ugye,jobb,kicsit lent
Majd ekkor elhangzik a KŐ! parancs,határozottan,jól érthetően,a félreértések elkerülése,visszhang kizárása végett
és láss csodát:
Okkos kuttyaaa!
Mint kiderült amúgy,ezzel a laza 2 órás túrával megkerültük a várat az alatta fekvő erdőben.
Itt már kezdtünk megnyugodni,a távolban látszott a civilizáció :D
Álmos végre elfáradt,indulhattunk haza.Út közben csend és béke honolt. :)
A túrát ajánlom mindenkinek,szuper volt!Legközelebb is ilyen jót kívánok,magunknak és másoknak is! :)
(Látom,már 20 a rendszeres olvasóink száma.Nagyon örülök nektek! :) )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése