Nos hát,engem Kexnek hívnak és most ő ideültetett a géphez (lelöködagééépeeeetteáááállat,nemérted?!),hogy én meséljem el nektek a sztorit.Szóval,ám legyen:
Aznap is korán felkeltünk és máris megkezdődött a szokásos zsibongás.A turistáknak bizony bánthatta a fülét,de mi már jól megszoktuk.Jha,az együtt élés sosem könnyű,a falak meg vékonyak...
Szóval ez megint egy olyan nap volt,amikor eljött hozzám.Szeretem ezeket a napokat,olyankor elmegyünk mindig kicsit világot látni.Általában jön a Szőke is,legalább nem érzem magam kutyául,amiért egyedül vagyok.
De ma ő nem jött.Ezen azért nem akadtam fenn nagyon,hiszen nagyon meleg volt,meg amúgy sem szokott velem nagyon foglalkozni.A Szőke kicsit nagyképű,azt kell mondjam...de hát nem csoda,amilyen betegesen viselkednek egymással néha.Szóval,egyedül érkezett meg hozzám,ráadásul kezdtem már rá berágni tényleg,mert megálltunk a tűző napon se előre,se hátra,pedig én már úúúúgy mentem volna.De mire felfogta és elindultunk...!Annak még kifejezetten örültem,hogy az erdő felé mentünk és nem a töltésre,ahol szörnyen süt a nap és fel-le kell rohangálnom a vízparton,mert az szörnyen veszélyes ám!Ráadásul az erdőben van a ketrec,ahol lehet rohangálni is a kötél nélkül.
Azonban tovább mentünk és kiértünk az erdőből...szóval nagyon masszívan halad valamerre...remek.De hát,ez van.Akkor hát sétálunk,sétálunk...de csücsüljön az,akinek reumája van!
Betértünk egy helyre,ahol több ember és több kutya is volt.Pontosabban két eb,picik,fehérek.Hogy ezek mennyit tudnak magyarázni!Az meg persze még véletlenül se tűnne fel nekik,hogy senkit sem érdekel,mit ugatnak.Miután jól körbeszaglásztam mindent,felpakolt egy másik csajjal egy ilyen magaslatra.Hát gyerekek,én mondom,a tériszony azért nem könnyű téma...olyan magason voltam ám,hogy álló helyzetében is arcon tudtam nyalni!
Próbáltam neki elmagyarázni,hogy igazából én úgy eltávoznék mondjuk lefele irányba innen,ha lehetne,de ő csak mosolygott és simogatott...majd végre nekilendültek a másik lánnyal...de héló,rossz irányba visztek!Azt kell mondjam,rohadtul nem beszéli a nyelvem és valamit orbitálisan félreértett,ugyanis én a földre gondoltam,ők meg valami mély és csúszós lyukba raktak.Aztán volt pofájuk lelocsolni és még röhögtek is rajtam!
szóval ez azért már tényleg durva volt!
Úgyhogy elmagyaráztam neki,hogy ebből részemről kösszép' elég volt,most csobbanjon ő,ha akar
...nem jött be.
Ezután visszapakoltak a magaslatra és meleg levegőt fújtak rám.Végül is,tök normális dolog 40fokban meleg levegőt fújkálni,ugye?De itt már cselessé váltam,úgyhogy szorosan hozzábújtam,ha én szenvedek,hát szenvedjen ő is.Nehogy már még egyszer kimarad valamiből,mint a vízből is!
Itt már tényleg kezdett elegem lenni a dolgokból...Ennek örömére megtudtam,hol lakik a Szőke,ugyanis vendégségbe mentem ezután,ezért kellett kinyalakodnom valószínűleg.De húú,hogy ott mennyi minden volt ám!Ott volt a Szőke is,meg egy csomó ember kisebb is,nagyobb is...Mókásak voltak,főleg azok a kis makettek.tök ugyanolyanok,mint a rendes emberek,csak sokkal kisebbek.Nem hiszem,hogy láttam már ilyet ezelőtt.Mindenesetre kedvesen tudnak simogatni,ezt nem árt megjegyezni,azt hiszem.
Nos,ott a Szőkééknél aztán volt mindenféle dolog ám!Egy csomót pózerkedtünk mindenféle dologgal.A kedvencem pl ez.Nem tudom,mennyire látjátok a képről,de ez bizony Keksz ízű jégkrém.Jópofa!(ám meglehetősen finom volt)
Találtam pár furcsa dolgot is.Súg,búg,tök érdekes...kicsit talán még ijesztő is...
Egyszer aztán újra megkaptam a kötelet és azt hittem,hogy akkor most már megyünk vissza.De teljesen másik irányba indultunk ám el.Most már jött a Szőke is,meg még egy lány.A Szőke meglehetősen nyugisan baktatott (mint mindig...nehezen lehet kizökkenteni az öreget),a két lány viszont úgy néztek ki,mint a málhás szamarak.
N a basszus,aztán jól megszívtam ám!Hát ilyen hatalmas gépszörnyeknek a szájába akartak ezek belemászni.Önként és dalolva!Még a Szőke is!Sejtettem,hogy valami gixer van vele,és ez most be is bizonyosodott.Hát ezt már tényleg nem!Szóval jó buli volt gyerekek,tényleg,de most már vissza kell mennem,további jó szórakozást!
...ez sem jött be.
Mozgott,rázott,zúgott az egész behemót,de hiába próbáltam felhívni magamra a figyelmet,hogy elmagyarázzam neki,csak nem volt hajlandó rám figyelni.Sőt,lecseszett!Itt tényleg besokalltam.Lefeküdtem a lábához és látványosan nem voltam hajlandó törődni a nyamvadt kis életével.Ha egy bazi vasizé általi halálra vágyik,hát hajrá!Felőlem aztán!
Ezt meg is hálálta.Ezt nézzétek:
Kösszépen.Tényleg.Ezhülye...
Bár,én még jobban jártam,nem úgy,mint Szőke,aki akár Hannibal Lecter is lehetne ezzel a felszereléssel
Nos,ennek már több,mint két hete.Egy házhoz hozott minket a gépizé,tartozik hozzá egy udvar is,ahol nincs már a kötél és lehet csinálni mindent,ami mókás és jóóó!Ez általában mondjuk a rohangálást jelenti nálam.De hát,az tényleg remek egy dolog ám!
Érdekes egy nap volt,meg kell hagyni.Nem hittem volna,mikor elindultam,hogy ez lesz a vége...és most már nem hiszem,hogy visszamegyek valaha.
Na hát,ennyit mára,itt a mese vége...de nem biztos,hogy végleg becsukódik a mesekönyv.
Kinyitnátok még? :)
Kex
U.i.:
Azóta mesélte,hogy két haver is elköltözött azóta A Helyről.Remélem,hogy nektek is legalább olyan kalandokban van részetek,mint nekem,mióta elköltöztem.Hajrá Hero/Csoki és Elke! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése