A NAGY PISIPARA

Hosszas szervezkedés után (kellene egy hely....de tényleg,kellene egy hely...b@sszus,már csak 3 nap van és kellene egy hely...HOL FOGUNK ALUDNI?!) 13.-án,pénteken vendégül láttak minket Zsuszi barátnőmék.Örök hála és köszönet érte!Meg úgy kollektíve mindenért. :*
Sajnos a szőkéiről pont lemaradtunk,ők leutaztak a nagyihoz a hétvégére.Álmos annyira ezt szerintem nem bánta,mint én,ő teljesen szuperül érezte magát a két házon kívül tartózkodó eb játékaival.Mocsok. :D
Hát,sajnos,én feszült helyzetekben iszonyatosan elviselhetetlen vagyok...Péntek délután indult a vonatunk Pestre...Addigra én már legszívesebben itthon hagytam volna magam.A folyamatos "Mit hagyok itthon?!"-kérdéskör...kiidegel.Nem nekem való.Keresek önkénteseket,akik összepakolnak nekem egy-egy ilyen kiruccanás előtt. :D
Egy életem-egy halálom-elindultunk.Az állomáson beálltunk a sorba,megvettük a jegyet,eközben Álmos előadta a "három napja csak sétálok,hulla fáradt,sanyarú sorsú kutya vagyok" című műsorát.Simogatták agyba-főbe.Néha elgondolkozom,hogy ha leülnék mellé ilyenkor és lógatnám a nyelvem,miközben bociszemekkel nézek az emberekre,vajon engem is szeretnének...?
Aztán odajött hozzánk egy lány.Beszélgettünk pár szót Álmosról,tetszett neki nagyon.Majd a kezembe nyomott egy kis cetlit,hogy mindenkinek szokott adni,akit nem ismer,de találkozik vele.A papíron ez áll:
"Minél többet adsz magadból,annál gazdagabb leszel!
Kívánom,hogy legyen NAGYON BOLDOG!
Vikus                                                                        "
Nagyon aranyos gesztusnak tartom,úgy gondoltam,ez talán egy pozitív jel is lehet a hétvégére nézve.Szóval,köszönöm szépen,Vikus! :)
A vonaton sokan voltak nagyon,lévén,péntek délután volt,ezért ahogy felszálltunk,meg is álltunk Álmossal az előtérben.Hosszú vonat volt.Nagyon hosszú...Hova szállt fel mégis egy idősebb pár két biciklivel?!És nem,az sem zavarta őket,hogy ott vagyunk Álmmal.Sőt,az sem zavarta őket,hogy a biciklijüktől nem tudtak az utasok egyik vagonból a másikba közlekedni...Mindig meglepődöm az embereken.
Kábé fél órát kellett ott kint állnunk,utána sokan leszálltak és szerencsére befoglaltunk magunknak egy 4es helyet,ahol aztán Álm is és én is kényelmesen elfértünk az út további részében.
Innentől zökkenőmentesen eljutottunk Pestig,ahol leszálltam a Keletiben....és majdnem reflexből visszaszálltam a vonatra.Hát itt sokan vannak!NAGYON sokan!Mintha fél Győr egyszerre lett volna a Keletiben.Nem bírom az embereket...Kimenekültem Álmossal a pályaudvar elé,hátha pisilnie kell címszóval...közben bíztam benne,hogy Zsuszinak bejelzi a retrieverreceptora az ebet és megtalál minket,mert fordítva esélytelen a dolog.Kábé 10 perc után döntöttem úgy,hogy dobok neki egy VH-t(mert persze hülyeleány úgy megy fel vidékrű a nagyvárosba,hogy semmi pénz a telefonján.Ha akartak volna,simán eladtak volna 3 tevéért :D ).Aha,csak hogy Zsuszi nem 30-as...Hát,akkor várok tovább...Még 5 perc telt el így,mikor hív...Kábé 10 méterrel arrébbról.Mint utólag kiderült,valószínűleg elsétáltunk mellette Álmossal...profik vagyunk,na!Osonkodni már simán tudunk. :D Ami még mókásabbá teszi a sztori ezen részét: Zsuszinak a régi számom volt meg,ami már nem él.Szóval felment fészbukra,mert emlékezett,hogy az egyik Nagyvezéres kiírásnál kint volt a számom is és addig pörgette vissza az eseményeket,amíg meg nem találta.És én nem fészbukozok keveset...nagyon nem.Zsuszi a szememben híróvá vált! :D
 Tovább mentünk vonattal Kőbányáig,azonban ez a vonat azonnal indult.Szóval futottunk,mint állat(akik személyesen ismernek,ne röhögjenek ennyire...köszönöm ),elkaptuk a kallerbácsit,aki mondta,hogy hát az úgy nem jó,vennünk kell jegyet.Mondtuk,hogy igen,szeretnénk,de nála vennénk meg,mert hogy megy a vonat.De vennünk kell jegyet.OKÉ,DE MAGÁNÁL AKARUNK!Hát de venni kell jegyet...Jó... -.-' Mindezt olyan tájszólással sikerült elmondania,hogy én csak utólag,Zsuszi fordításából ismerem a párbeszédet.Nagynehezen meggyőztük a bácsit(vagy megunta a fejünket?) és intett,hogy szálljunk fel.Utána 3X ment el mellettünk,de nem állt meg...Mi meg nem akartuk zavarni a munkájában....Szóval,pesti tartózkodásunk első fél órájában már blicceltünk!Kemények vagyunk,vazze!
Odaértünk Zsusziékhoz,ahol Álmos nagyon hamar körbejárta a lakást,megtalálta a játékokat,de a legjobban Zsuszi anyukáját szerette,a konyhában.Ám,mivel két retrieverhez vannak szokva ott is,nem ment semmire az éhenhalós sztorival,ezért megtalálta és kiszolgálta magát a száraz kenyérből...-.-' Majd Zóra kacsája lett a favorit,azt cipelgette jobbra-balra,miután a kacsa elkobzásra került,bosszúból felaprította Darwin egyik rágókötelét.Szeretem a komoly,megfontolt kutyámat.
Esti sétánk során megint egy jó ómen fogadott,hiszen nem tudom,mennyi idő után végre újra találkoztam élőben egy német doggal!Chelsea,a harlekin kislány vágtázott hozzánk esti sétánk alkalmával,és bohóckodott egyet Álmmal.Látszott Álmos fején is a döbbenet,hogy ilyet már de rég látott!Majd egyből nekiállt játszani.Édesek voltak! *.*
Séta után kapott Álmi vacsit.Ez kissé összezavarta szegényemet,ugyanis nálunk vidéken a kutya a fődrűű eszik a táljábúú,Zsusziéknál viszont szuper táltartó izé van a falra szerelve.Eb leültet,kaja tálba kiönt,"Tied!"-parancs...majd eb értelmetlenül nézi a földet,hogy most akkor mi van?!Kis útbaigazítás és már be is indult a porszívója.
Mivel reggel korán kellett kelnünk,ezért természetesen éjjel egyig még kutyás könyvet bújtunk,amiben megtaláltuk álmaink kutyáját,a DROGOS KUTYÁT!(Zsuszikám,mi volt a neve?Mellékelnék egy képet róla :D ) WANT! *.*
Éjjel még Zsuszi mellett aludtam el.Beállította az ébresztőt azt hiszem,fél 7re,hogy fél8kor fel is kelünk,ha 10 percenként szól majd...Reggel megébredtem a csörgésre,Zsuszi felkelt,de engem nem zaklatott meg,szóval gondoltam,csak az első csörgés lehet,még van időnk,csak pisil,vagy valami....ezért cukin vissza is aludtam,majd miután felkeltem anyukám hívására,elgondolkodtam,Zsuszi miért nem jött még vissza...Megjelent az ajtóban,és megkaptam a választ:Amíg ő a mosdóban volt,Álmos befeküdt a helyére az ágyba,szóval ő átment apukája szobájába és ott aludt tovább...A kutyám bunkó.Bocsii! :D
Na,de most jön a bejegyzés lényege,vagyis hogy végre elindultunk a helyszínre!Ugyanis engedelmes vizsgára mentünk fel Pestre.Zsuszi volt a sofőr,én voltam a GPS magyarhangja,Álmos pedig a mókásan boruló alany a hátsó ülésen.Ez kábé úgy nézett ki,hogy:
"De mi van,ha a pályára pisil?Akkor kizárnak!Nem azért jöttem pestig,hogy kizárjanak!Fordulj balra...majd...még megy a kis nyilacska előre...és ha én pisilek a pályára?Nagyon kéne!De figyeld meg,hogy nem fog rám hallgatni...na,MOST kell majd balra fordulni!Hát,nem konkrétan most,ne menj bele a parkoló autóba,hanem ahol az út is engedi...jó,akkor ne menj arra,na,én csak magyarhang vagyok!És amúgy is pánikolok!El fogom rontani!Menjünk hazaa!"
És ehhez hasonló dolgokat kellett kibírnia szegény Zsuszinak.Tényleg híró a csaj!
Odaértünk,majd bemutatkoztunk ott is...Előadtam,hogy én jöttem Győrből,és hát nincs teljesítménykönyvünk,de izzéé,ugye nem késtük le a regisztrációt?Majd a vizsgabiztos néni előtt bejelentettem Álminak,hogy vagy okosan levizsgázik,vagy pesti kóbor kutya lesz...Majd a vizsgapályán is hoztuk a szintet:
A pályára két kutya megy fel egyszerre,míg az egyik bemutatja a vizsgaprogramot,addig a másiknak helybenmaradási gyakorlat van.Először is,miközben bemutatkoztunk a bírónak,Álmos elkezdte nyalogatni a felvezetőlány kezét...
Aztán,mi lettünk a másodikak,így mi helybenmaradással kezdtünk.Szépen lefeküdt,ott maradt...majdnem.Aztán az utolsó 10 másodpercben felkelt és nekiállt valamit nagggyon szaglászni.Kihagyhatatlan volt...Nagy nehezen visszafektettem távolról,mire lefeküdt,addigra mondta a felvezetőlány,hogy visszamehetek hozzá.MAJDNEM hibátlan lett...

Majd elkezdtük a vizsgát mi is.Először a pórázas munka volt,láb mellett követés,ültetés,csoportban láb mellett követés...

A pórázas munkát valamiért nagyon nem szereti...Megcsinálja,de csak vontatottan,nem akar figyelni,csak annyit csinál,amit nagyon muszáj...Nem tudom,miért van ez nála. :/ A vizsgán is sokkal kevésbé volt lelkes,majdnem hogy "vonszolni" kellett.
Aztán jött a póráz nélküli munka.Ott szépen teljesített,néha minimálisan lemaradt,de azt betudtam az idegen helynek,idegen szagoknak.Szóra szépen jött újra,felvette a tempót.el nem hagyott végül is sosem.Nézzétek a  képeket,sokkal lelkesebb a pofija is!

A végeredményünk JÓ minősítés,85 pont.A vizsgáztató néni elmondta,hogy miket kifogásolt,a legtöbben igazat is adok neki.(abban azért nem,hogy ő azt mondta,a pórázas munkája jobb,mint az anélküli...).De a többi hiba,amit felsorolt,jogos.Nem volt tökéletes egy cseppet sem az előadásunk.Ellenben összességében én nagyon büszke vagyok Álmosra!Amiért mentünk,azt elértük.Nem hibátlant akartam én vele menni,én is tisztában vagyok vele,hogy mik a hibák,szóval nem is hitegettem magam.A lényeg az volt,hogy meg legyen a papírunk.És azt megkaptuk,szerintem szuper eredménnyel!Imádom az okos fejét,nagyon büszke vagyok rá!Számomra szuperül teljesített,így végül is,nem lett pesti kóbor kutya. :)
Bár azért néha nem tudta leplezni a véleményét az egész dologról... :D

Jelentem: Álmos teljesítette a K99-es vizsgarendszer E/2-es szintjét!(Hozzátenném,egy héttel a vizsga előttig az egyes szintre készültünk,aztán valami hirtelen ötlettől vezérelve a kettesre neveztem.Nem bántam meg! :) )